2011. november 7.

Sült gesztenye vagyis (majdnem) Vénusz mellbimbója

Aki látta a Mozart c. filmet az tudja jól, hogy mi az a Vénusz mellbimbója. Aki nem látta az sürgősen pótolja, mert egy igazi remekmű. Közel 3 órás a film, de zseniális. Mondom ezt én, aki nem ért a komolyzenéhez és nem is szerettem/szeretem, de ez a film magával ragadott. Vagy már 10x megnéztem és még fogom is.
Vissza a desszerthez: a napokban ismét ez a film volt repertoáron és ismét előjött erre a desszertre fogékony pasim hisztije, hogy legyen ilyen, meg ha te nem csinálsz akkor majd én....sötöbö, sötöbö. Oké, ám legyen. Vasárnap ki a vásárba, majd' 1 kg gesztenye be a táskába, itthon be a sütőbe. Közben cukormázat csináltam. A megsült gesztenyét megpucoltattam ráöntöttem a cukormázat és vártunk. Én arra, hogy mi lesz ebből, a pasim meg arra, hogy mikor lehet a gyomorral összeismertetni. Miután a cukormáz megszilárdult nem volt megállás. Én nem kóstoltam mert nem szeretem a cukormázat, viszont a pasim csak annyit mondott, hogy qrva finom és még,még,még. Szerinte már csak egy dolog hiányzott róla; a tetejére egy pötty csokimáz, ami a mellbimbót szimbolizálja. Erre már csak annyit tudtam mondani, hogy "kimész a konyhába találsz ott csokit, olvaszd fel és edd a mellbimbóidat". Erre aszonta, hogy csoki nélkül is nagyon finom:))))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók

Saját bloglista