Jó régen...

nem írtam. Túlságosan is. Pedig bőven lett volna miről. Körülöttem most minden és mindenki változik. Helyesen viszont úgy hangzik ez a mondat, hogy én változom.:) ...Tudom jól, hogy az Élet már csak ilyen, hogy állandóan változik, csak mikor egyszerre sok minden változik az ember körül, akkor az rémisztő is tud lenni. Sok mindent megértek én, tényleg nagyon empatikus személyiségnek tartom magam, de amikor az emberi hülyeség és az abból fakadó hatalmi játszmák elérik azt a bizonyos pontot, na akkor nálam is kiveri a biztosítékot sok minden. Ilyen például egy per. Például egy munkaügyi per. Ahol csak az számít, hogy mennyire ismered a bírót, ki tud több hamis tanút, hamis papírt beszerezni. Van egy mondás - nem tudom szó szerint idézni - miszerint a jó ügyvéd és a sztárügyvéd között az a különbség, hogy az első az ügyet, míg a második a bírót ismeri. Hehehehe...Most már 2 hónap távlatából értem és tényleg értem azt, hogy ez mit jelent. Eddig nem értettem. ÉS hiszem, hogy sokan nem értenék, amíg egy ilyen szituba nem keverednek. És most nagyon őszinte leszek: bárcsak előbb tudtam volna és akkor nagyon sok mindent másképp csinálnék. Hogy ez erkölcsileg hogy veszi ki magát? Hát szerintem úgy, hogy sehogy. Semmi dráma. Sokkal nagyobb dráma az, amikor azt tapasztalod, hogy a tisztesség és a hősies küzdés szart semmit sem ér. Semmit. Max. azt, hogy szarul érezd magad.
Mindezek ellenére hiszek magamban, mert ennek még nincs vége!