2012. március 12.

Újragondolás

Szombat este érdekes beszélgetésem volt egy hímnemű egyeddel. Már vagy 15 éve ismerjük egymást, szinte gyerek voltam még. Aztán teltek az évek, de a barátságunk megmaradt szerencsére. Megnősült, majd gyereke született. Olyan voltunk, vagyunk egymásnak, mintha tesók lennénk, sok mindenről tudunk beszélgetni, igazi bizalmasai vagyunk egymásnak. No de, szombat este elmondta, hogy ő mindig is vonzódott hozzám. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy napi szinten, csak vonzódott és kész.
Sajnos véget érni látszik a házassága és gondolom, hogy most még jobban a felszínre törnek eme bizonyos érzések. Ezt a teóriámat meg is erősítette. Természetesen meghallgattam de nem adtam neki olyan jelzéseket, amiből arra következtethetne, hogy zöld lámpát kapott tőlem. Mert ő a barátom és nem férfiként tekintek rá. Soha nem is tekintettem rá úgy. Pont.
Mindenesetre jól estek a kedves szavai, bókjai - hisz nőből is vagyok:) - de azért drukkolok neki, hogy úgy alakuljon az élete, ahogy neki a legjobb!:)

Most akkor ezek szerint van vagy nincs nő és férfi között barátság?

Mert van olyan jó barátfélém akivel volt idő mikor testi kapcsolatom is volt, de megbeszéltük és ennyi. Nem jártunk csak jóban voltunk és néha szexeltünk. Vagyis nem ennyi mert a srác bármikor kapható lenne egy-két kényeztető órára, rajtam bukik a dolog, mert én nem akarom. Ettől függetlenül normális a viszonyunk, de tudom, hogy szeretne velem lenni....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók

Saját bloglista