2012. január 4.

Na ne már

Nem értek a borokhoz. Semennyire sem. Legfőképp ez azért van mert szinte soha nem iszom. Vagyis nagyon-nagyon ritkán, akkor is csak egy pohár bort kólával. Max. Vagy pezsgőt naranccsal. Visszatérve az eredeti gondolatomhoz: Borvidékes területen lakunk, állítólag az egyik legjobb borok kerülnek ki térségünkből. Lehet. De! Voltunk bórkóstolón is, ahol belém adták a szavakat, hogy mit is kellene éreznem egy borban. Milyen ízt érezzek, hol érezzem azt, milyen színt lássak, stb, stb. Na de kérem! Nem vagyunk egyformák. És ha én nem az erdeiszamócásfüstös ízt érzem, akkor mi van? Szerintem semmi. És mi van akkor ha egy minőségi, prémium kategóriás borra én azt mondom, hogy csak kólával tudom meginni?
Elmondjam mi van? Elmondom. Komplett hülyének néznek. Kérik, hogy ne hangoztassam azt, ha egy minőségi csúcsbort kólával iszok. Oké, nem hangoztatom, csak leírom. Leszarom, hogy ki mit gondol. Szerintem ha valami finom, az finom, nem kell túlmisztifikálni a dolgot. Ha kiérzem belőle azt amit más sugallni akar, akkor szerencséje volt, ha nem, meg így járt. De attól még lehet jó. Miért kell mindent esszenciáira szétszedni?:))))

És különben is, még fiatal vagyok. A bort meg korhoz kötik. A pezsgő is úgy finom szerintem, ha kikeverem belőle a buborékot és narancslével felöntöm. Na az úgy, nyami!:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók

Saját bloglista