Hatkezes lefogás

ennyi emberre volt szükség ahhoz, hogy lízingelt cicamicát lefogjuk. De ne rohanjunk ennyire előre.
Tegnap délután megérkezett a kedves állatorvos kis családja kíséretében, plusz nálam volt még egy barátnőm. Cicamica meglátta a dokit és köszönésképpen olyat ráfújtatott, hogy csak na. Akkor már mondta a doki, hogy érdekes a cicamica fogadtatása:). Ölbe vettem, de szinte lehetetlen volt megnyugtatnom,  hatalmas pupillákkal nézett rám majd a sátánra dokira. Dokibácsi amolyan távgyógyítás módszerével egyből látta, hogy nagyon csúnya a lába így rám nézve azt rebegte, hogy ki kéne ütni a macskát(= picit elaltatni). Bevallom őszintén - és ezt mondtam is neki -, hogy én erre már gondoltam a délelőtt folyamán is, hisz mégis egy cicáról van szó, aki nem szokott hogyismondjam megadóan viselkedni egy állatorvos karmai között (ha van ilyen cica, kérem jelezni!).
Na és itt jött a hatkezes produkció. Én fogtam a nyakánál a grabancát és a jobb első lábát, barátnőm a hátsó lábaival próbálkozott, a doki meg a cica egész testével miközben beadta a vállába a bódító szurit. Reméltem, hogy nem én kapom a bódító szurit, mert a cica válla és az én kezem között csak pár cm volt:). 2-3 perc alatt a cicamica totál kiütötte magát és megkezdődött a kis műtét.Nem bonyolodom a részletekbe, elég annyi, hogy 1 órán át tisztította neki a sebet, a tályog átterjedt a talpacskákra, minden ujjára. Kapott láz és fájdalomcsillapító injekciót + antibiotikumot, aztán hagyott itt a doki fertőtlenítő oldatot + bódító pasztát, mivel a cica lábát minden nap alaposan át kell mosni, és ezt éber állapotban lehetetlen kivitelezni. Ja, és minden nap kap antibiot is tabletta formájában. Pénteken újra jön az sátán állatorvos cicamicához.
Szó szerint lábadozik a cica, szerencsére jó az étvágya és persze ha kajáról van szó, rohan a hűtőhöz:)))