nem. Kell a rossz? igen. Jó pár évvel ezelőtt kérdezte tőlem ezt a barátnőm. És milyen igaz ez a kérdés! Amikor ott a jó, nem kell. Mivel nincs valódi probléma - önmagunkat leszámítva - gyártunk magunknak. Mostanában sok olyan blogot olvastam ahol azt írták, hogy egy szerető, biztonságot adó kapcsolatot rúgtak fel valami "újért". Valami ismeretlenért...mert hiányzott a pezsgés, a szenvedély...nem volt láng. Soma mamagésa írt egyszer (nem tudom idézni) valami olyasmit, hogy hosszútávon a kiegyensúlyozott, harmonikus, inkább langymeleg kapcsolat a jobb, mint a perszelő, vadul szexelünk, de igazából állandóan harcban állunk magunkkal, egymással típusú kapcsolat. Nem tudom melyik jobb. Vagyis sejtéseim vannak. Ott legbelül én is az utóbbira szavaznék, ám annyi kitétellel, hogy a vadul szexelünk, "harcos" kapcsolatban is meg lehet találni a békét, a nyugalmat, az intimitást. Ha mind a két fél hasonlóan vélekedik kapcsolatuk vehemenciájáról, tud az jól működni. Tud ott is nagyon mély intimitás kialakulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése