2012. január 4.

Fájt a szívem

Még mindig a Cat. Október óta küzdünk valami gombás nyavalyával. Azért a többes szám, mert ez már közös ügyünk. Tegnap ismét szedálni kellett és bőrkaparékot vettek tőle. Hősien tűrte az egész tortúrát. Nagyon büszke voltam rá, igaz, a pasim is. Ott voltunk vele természetesen, fogtam és simogattam amíg tartott ez az egész. Levágták a selymes kis szőrét is, majd vérzésig kaparták a bőre felületét. Várhatóan egy hónap múlva lesz eredmény. Amit eddig kezeltem területet nagyon szépen helyrejött, de jött máshol. Az orrán és most megint a nyakán, csak máshol. Az orra is nagyon szépen gyógyul, de akkor is van. Hála az Égieknek, hogy ez nem szegi kedvét a huncutságoktól, ugyanolyan kedves és bájos, mint volt. Csak az én szívem fájt, hogy ismét szedálni kellett. Mert utána olyan kis kóma, olyan kis kiszolgáltatott...Haragudtam a dokira is, mert múlt héten mikor az ivartalanítást végezte altatásban, akkor kellett volna ezt megcsinálni úgymond egy kosszal. Nem jutott az eszébe....hja.
Most várom az eredményt és kutatok tovább. Homeopátis irányba indulok, remélve, hogy egyszer és mindenkorra vége ennek a hülyeségnek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók

Saját bloglista