Nekem volt. Kettő is. Merthogy a volt férjemnek elváltak a szülei, lett egy "mostoha"anyja meg maradt az igazi. Az idő megszépíti a dolgokat, így azt mondom, hogy jó fejek voltak. Vicces, de visszasírom őket.:))
De most!!!! Anyósom továbbra sincs, de a férfi, akivel együtt élek (több, mint 4 éve), szóval neki van édesanyja.
Csak tőmondatokban:
1. már nem járok hozzá
2. nem beszélünk telefonon
3.nem érdeklődünk egymás felől
4. békésen tudomást sem vesz rólam
5. mivel én nem vagyok süket (hála istennek) így kétnaponta óhatatlanul is hallom azt amikor az anyjával beszél, így folyamatosan emlékeztetve vagyok
6. ez kurvára nem normális helyzet, de inkább ez, mint hogy depressziós legyek az "anyós" miatt.
7. jó magyarosan fogalmazva: kéne kezelni a helyzetet a fiacskájának...ööö...kezeli: neki tök természetes, hogy megy hozzá... mert hát az anyja....nekem meg EZ VAN....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése