méltó, mikor egy ember levetkőzik előtted. Na, nem úgy. Lelkileg. Ott ül előtted...meglett férfiember, embert próbáló feladatokkal....néha sír, máskor kacarászik. Hálás a jó szóért, a figyelemért ami Őrá irányul. Őszinte ember, aki vállalja azt, hogy emberből van. Megkedveltem és ez jó. Drukkolok neki! Sokat tanultam ma is.:)
Olvasom Csernus könyvét...majd külön blogban írok róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése